Miért is ne ismerhetnénk fel, hogy szavaink, melyeket a gazdaság világában használunk, pozitív vagy negatív töltéssel rendelkeznek, ezért erősítik vagy gyengítik esélyeinket a sikerre. Nézzünk néhány különösen erős töltéssel rendelkező szót, amit sokszor használunk vagy túl kevésszer, ezzel rejtve, de erőteljesen hatunk saját magunk és a magyar gazdaság sikerére.
Vízió/jövőkép
Ha erős céljaink vannak, melyek mellé határidőket is rendelünk, akkor csupán azzal, hogy világosan kijelöljük ezeket, máris közelebb kerülünk a megvalósításukhoz.
Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel. Ausztria utolérésének szükségességét a politikai vezetők nem fogadják el, bár földrajzilag és történelmileg is kézenfekvő cél volna ez. Szingapúr példája messze van, de ha okulnánk belőle, az közel vinne az ázsiai kistigrisek világához. A skandinávok sikere lehetetlennek tűnik sokak számára, lehetetlen azonban nem létezik. A katalánok, lombardok, tiroliak ismeretlenek számunkra. A bajorok példaként fel sem merülnek. A csehek és lengyelek alkalmasak lennének erre, de talán túl közel vannak hozzánk ahhoz, hogy példák lehessenek.
Mai hivatalos jövőképünk, ami szerint 2030-ra az EU TOP’5 között a helyünk az élhető ország és a munka terén, nem igazi vízió, mert nem mérhető a cél. Ha nem mérhető a cél, akkor pedig nem létezik. Versenytársaink mind erős és világos jövőképpel rendelkeznek, nálunk ez hiányzik, ezért a szó töltete és hatása ma nálunk negatív.
Mérés és visszajelzés
Századunk új nyersanyaga az adat. Mindenről van adat, mindenből adat lesz, ezért minden mérhetővé válik. Ha mérhető minden teljesítmény, akkor mindenről lehet visszajelzés. Ma az állam működése terén a legyengébb a mérés, ezért itt a legalacsonyabb szintű a visszajelzés és ennek megfelelően a kiigazítás esélye. A gazdaságban az állami beruházások terén különösen gyérnek minősíthető a mérés és a visszajelzés. Miután az állami beruházások révén célozzuk meg a gazdaság újraindítását, sőt a felzárkózást is, ezért ez felmérhetetlen rejtett veszteség.
Versenyképesség
Ezen a területen már mérünk. A nemzetközi szinten használt, vegyes megbízhatóságú mérések mellett ma már az MNB tényekre épülő méréseire is támaszkodhatnánk, de nem tesszük. Magyarország nem rendelkezik hosszútávú versenyképességi programmal, egy ezt gondozó hatékony intézményi hálóval, valamint egy visszacsatolást is végző, kiigazító döntéshozatallal. Ez a hiány rejtett és erős negatív tényező a fenntartható felzárkózás terén.
Visszacsatolások
Ha mérünk, akkor képesek vagyunk visszajelezni a döntéshozóknak arról, hogy szükség van-e kiigazításra, ennek alapján dönthetünk, visszacsatolhatunk. Az állam körében az Állami Számvevőszék igen jó munkát végez, mégis sok olyan fontos állami döntés születik, ami után késik a mérés, gyenge a visszajelzés, sőt, elmarad a visszacsatolás. Maga a szó sem létezik a mindennapi vagy állami narratívákban.
Életminőség
A GDP-nél, a növekedésnél, az egyensúlynál, a beruházásnál és a többi közgazdasági kifejezésünknél lényegesen fontosabb szó az életminőség. Alig használjuk, tehát szómágnesként való terjedése korlátozott. A nemzetközi „emberi fejlettségi” méréseket sem használjuk az állami és társadalmi célok kijelölésénél, majd a visszacsatolásoknál. A hazai életminőségi felmérések is ritkák, az ezekre alapuló, a kormányzati, üzleti és családi döntéseknél használható visszajelzések is gyengék. Mindez erősen fékezi a magyar fenntartható felzárkózási modell kialakítását, mert Magyarország valódi történelmi esélye nem a GDP terén, hanem az életminőségben rejlik.
Felzárkózás/utolérés
Kevesen hisznek ebben a két kifejezésben, azok sem merik használni, akik lehetségesnek tartják a megvalósítását. A mindennapi beszédben sem társul a felzárkózás mellé életmód és életszínvonal, boldogság és biztonság, öntudat és büszkeség.
Legerősebben a jövőkép hiánya és a mérések gyengesége fékezi a két kifejezés elterjedését. Még nem tartoznak a nemzeti célok közé, leginkább egy üldözött keresztény szektára emlékeztetnek a hívei, akik a Nagy Constantinus előtti időkben éltek.
Fenntartható felzárkózás
Itthon még nem létező szóösszetételről van szó. Hiánya önmagában is fékezi mindenki sikerét, mert már csak a hosszútávon fenntartható szerkezetekkel lehet elérni a gazdasági és társadalmi felzárkózást. Ha nincs szó, szómágnes, akkor nem képes megszületni a hozzá tartozó valóság.
2010 és 2019 után valóban a Trianon utáni 100 év legsikeresebb évtizedét építettük fel. De voltak nálunk sikeresebbek: a románok, a baltiak és a lengyelek sokkal jobb teljesítményt értek el. Sőt, mi magunk is voltunk már jobbak. 1998 és 2002 között, öt év alatt 8,8 százalékkal közeledtünk az akkori EU átlaghoz. A legutóbbi tíz év alatt nem egészen 8 százalék volt ugyanez a mutató.
Bármilyen furcsa, ebben a szavaknak, szómágneseknek és narratíváknak döntő szerepük van.
Hallgassunk hitünk bölcsességére: „Kezdetben vala az Ige…”.
